A hungarikumok velünk fejlődnek

Pampetrics György - Fotók: Borgőz borblog

2010-ben valami megváltozott… Valami véget ért. Talán csak egy pillanatra, mert egy élet munkája, és az emlék örökké él. Ugyanakkor valami elkezdődött, valami, aminek a tisztelet az alapja. Tisztelet a 2010-ben elhunyt dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő munkássága, és tisztelet a hazai nemesítésű, illetve a tradicionális magyar szőlőfajták iránt.

2010. december első hétvégéjén, Keszthelyen nagyjából 100 vendég vett részt az első 100 Hungarikum Bormustrán, így kijelenthető volt akkor, hogy annyira ritkák a hungarikum szőlőfajták, mint az a kevés vendég, akiknek aznap este hazai fajták borával telt meg a pohara. Jó érzés volt akkor ott lenni. Bár igazi tél vette birtokába a Balaton partját, lélekmelegítő találkozások történtek. Találkozások emberekkel, érzésekkel, és a borokkal, amelyeket Pampetrics György borkereskedő kitartó munkájának, és Keszthely város Önkormányzatának köszönhetünk. 2011-ben ismétlés történt, több borral, több borásszal, több érdeklődővel.

 

Akkor már a Kertész Családi Pincészet borai is megjelentek a Balaton Színház falai között, így az est hangulata folytatást sejtetett. Kertész Zoltán készséges szervezőmunkájának köszönhetően aztán Székesfehérvárra is eljutottak a hungarikum fajták borai, így újabb borfogyasztók találkozhattak a Zenittel, a Királyleánykával, az Arany Sárfehérrel, a Bianca-val, vagy éppen a Pintessel. Alig 3 év alatt 3 helyszínen 5 bormustra, amelyeknek közös nevezője az, hogy mind egy tőről fakadnak. Hungarikumok. Valahol beteljesülni látszik tehát a 100 Hungarikum Bormustra zalai szervezőinek küldetése, amely hagyományteremtő módon egy szakmai fórumot hozott létre – vagy az elmúlt évek tükrében inkább alapozott meg - Keszthelyen. 

Bormustra - Keszthely után Székesfehérváron is

 

Rengeteg borász dolgozik hazánkban magyar fajtákkal, így például Szentesi József, Dr. Bussay László, Bezerics Csaba, Szeremley Huba, de Villánytól kezdve Keszthelyen, vagy a Balaton-felvidéken át a Ság hegyig rengeteg termelőt fel lehetne sorolni. Keszthelyen idén már a negyedik 100 Hungarikum Bormustrára készülnek, minden eddiginél egyedibb fajtákkal, borokkal, színes szakmai előadásokkal. Szakmai hitelességet ad ugyanis a rendezvényeknek, hogy részletesen ismertetik a szőlőfajtákat, beavatnak minket a borok készítésébe, de bemutatják a borvidékek jövőképét is az adott fajta, vagy fajták tükrében. Így tette ezt például 2010-ben Árvay János is a Furmint kapcsán. Mert ha már ismerjük a fajtát, annak borát, akkor kíváncsiak lehetünk a termőhelyekre is.

Nagy Magyar Boratlasz - utat mutat...

 

Ismerős a kép, ugye? Ha egy-egy ismeretlen régi szőlőfajta nevét halljuk, elveszíthetjük azt a bizonyos fonalat, de lankadhat a figyelem akkor is, ha egy olyan termőhelyet említenek, amelyről kevésbé van életképünk. Jammertal, János hegy, Kopár… Néhány ismerős név, de ha azt halljuk, hogy Penke, Lencsés, Csúcsos-hegy, vagy Baricska, végképp elveszünk addig a pillanatig, amíg el nem jutunk az adott termőhelyre, vagy egy boratlasz nem kerül a kezünkbe. Szinte a Budavári Borfesztivál óta segíti ugyanis munkánkat az első ilyen hazai borföldrajzi kötet, így a hungarikumokkal egyetemben teljes lehet a szakmai hitelesség.

Frittmann János, a Cserszegi fűszeres nagykövete Keszthelyen, 2010-ben

Termőhely, borász, régi magyar szőlőfajta. Izgalmas trió. A mai borászati tapasztalatokat, időjárási körülményeket, és a rendelkezésre álló területeket szükséges egyensúlyba hozni. A nyitott, hagyománytisztelő borászok, szőlészek több évjáraton keresztül vizsgálják a tradicionális fajták életét. Az alapgyümölcs szinte miden évben más arcát mutatja, de egy extrém évjárat előhozhat olyan betegséget is, amellyel a pincészet eddig még nem találkozott az adott fajtánál. A hungarikum szőlőfajtákból készülő borok általában kis tételszámúak, így annak ellenére, hogy egyre bővül a magyar fajták köre, szinte lehetetlen minden helyszínen bemutatni az összes hazai ritkaságot, sőt kereskedelmi forgalomba is csendes körülmények között kerül ki egy-egy tétel, természetesen az elterjedtebb hazai fajták kivételével, mint például a Furmint.

Árvay János előadása a Keszthelyi Bormustrán 2010-ben

 

Csak bátorítani tudunk minden nyitott borszeretőt, hogy lehetőségéhez mérten kóstolja meg a hungarikum szőlőfajták borrá nemesült karakterét decemberben Keszthelyen, szeptemberben Székesfehérváron, vagy áprilisban, Győrben. Az ismeretlen, vagy épp kevésbé ismert fajták felfedezéséhez pedig ajánljuk 3 év Borgőzös tapasztalatát.

Egy adott generáció minőségét semmi sem mutatja hitelesebben, mint az, hogyan bánik a múlt értékeivel. Az előző sorok is azt mutatják, hogy mind borászaink oldaláról, mind pedig a borfogyasztók oldaláról valódi értékként kezeljük a múlt szőlővesszeit.

Beszámolóink három év 100 Hungarikum Bormustráiról:
2010 - Hungarikumokat kóstoltam - Egyedülálló bormustra Keszthelyen
2011 - Keszthely újratöltve - 100 Hungarikum Bormustra másodszor
2012 - Találkozások - A keszthelyi 100 Hungarikum Bormustrán jártunk

Szöveg: Wawrzsák László

Fotók: Nagy Zita és Wawrzsák László - Borgőz