Aminek
eleje van, annak bizony így, vagy úgy egyszer vége is lesz, illetve máshol
és máshogy folytatódik, vagy létezik tovább. Így van ez a Zsirai Pincészet „Keltsd életre a parafadugót!” pályázatával, és annak pályaműveivel is. Megszülettek az
alkotások, életre keltek a parafadugók, most pedig megpihennek az alkotók, a munka
dandárja a zsűrire vár. Dönteni kell, ami nem is lesz olyan egyszerű,
hiszen egytől egyig rendkívül izgalmas alkotások érkeztek, ráadásul az is
kiderült itt a Borgőzben az alkotókkal készített interjúsorozatból, hogy a
pályaművek mögött nagyon lelkes, kreatív és kedves tervezők-kivitelezők állnak.
A korábbi részekben már megismerkedhettünk hét pályaművel és készítőivel is, a mostani, befejező részben még két alkotót, és parafa-munkáikat mutatjuk be. Varga András egy Krampampuli nyakékkel ékesíti a hölgyeket, Sipos Máté pedig egy praktikus Fröccstornyot épített. Az alkotókkal beszélgettünk.
Varga András: „Krampampuli” nyakék
Mű leírása: A nyakék címe „krampampuli”, amely tréfásan a bort is tartalmazó, meleg italra utal. Metszett, hajlított, és borral színezett parafadugó elemekből álló nyakék.
Felhasználandó parafadugó mennyiség: kb. 50 db
- Talán az első kérdés, amely sokakban felmerül a cím és a pályamű láttán az, hogy miért éppen Krampampuli?
- Az elnevezésnek nincs köze semmiféle mondanivalóhoz, nem kívánok belemagyarázni semmit a tárgyba. Egyszerűen nevet kellett adni a műnek, és az első dolog, ami eszembe jutott róla ez volt, mert a formája déligyümölcsökre emlékeztet, és a borral való színezéskor úgy úszkáltak abban, mint a krampampuliban a gyümölcscikkek.
- Mitől válik egy egyszerű parafadugó igazi ékszerré?
- Amikor találkoztam a pályázattal, arra gondoltam, hogy a parafadugó léptéke megfelelő lehet ékszer készítéséhez, és mivel szeretem a borkultúra igényességét, úgy gondoltam, megpróbálom a dolgot. A tervezés végkimenetelét az anyaggal való kísérletezés határozta meg. Megvizsgáltam, hogy a különböző méretű és anyagfinomságú parafadugók milyen tulajdonságokkal bírnak. Így jutottam el a gőzöléses hajlításhoz, amelyhez mikro-agglomerált parafadugóra volt szükségem.
- Ez pontosan mit jelent?
- Ez a legnagyobb anyagfinomságú parafa, amely finomságot a készítésnél polírozással fokoztam tovább. Az elemek formáját a technika határozza meg. Olyan formát kerestem, melyet a hajlítás még előnyösebbé tesz, elég könnyed ahhoz, hogy kibírja azt, és az elemek sorolhatóvá váljanak általa. A megszületett formát vágással, metszésekkel, és persze csiszolással képzem.
- A színek játéka még izgalmasabbá teszi a nyakéket...
- Így van, az elemeket borral színezem. Ez az ötlet a vörösboros palackok dugóinak elszíneződött végeitől ered. A "dugókat" egy vékony acélsodrony zsinórra fűzöm fel. A végeredmény egy olyan tárgy, amit csakis parafadugóból lehet elkészíteni, de elhagyja a "parafadugósságát", és ékszerré válik. Igyekeztem minél inkább olyanná tenni a dugót, hogy a nyakék ne egyből azt a gondolatot keltse, hogy "felfűzött borosdugók", hanem azt, hogy ez egy ékszer.
- Kicsit mesélnél magadról is?
- Miskolcon születtem, jelenleg Budapesten élek, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fémműves hallgatója vagyok. A tavaszi szemeszterben fogok diplomázni alapképzésen, ezt követően folytatni szeretném tanulmányaimat a mesterképzésen.
- Ha már parafadugó, a borokkal is jó viszonyban vagy? Van-e esetleg számodra kedves borvidék, vagy borász?
- A kedvenc borászatom a nagypapám pincéje. Egyébként nincs kifejezetten kedvenc borászatom, a jó bort szeretem.
Sipos Máté: Fröccstorony
Mű leírása: Parafadugó borítással és LED világítással készülő „fröccstorony”.
Felhasználandó parafadugó mennyiség: kb. 1.000 db
- Izgalmasan hangzik a LED világítással és parafaborítással készülő „fröccstorony”. Honnan jött az ötlet?
- Dolgoztam szabadtéri boros fesztiválokon, és többször felmerült a probléma, hogy a 25 literes szódásballont hogyan tartsuk hidegen. Főleg nyáron kellemes egy pohár hideg szóda, illetve borkóstoláskor is jó, ha van egy csepp vizünk, hogy kiöblítsük két különböző bor között a poharunkat. A probléma tehát adott volt, én pedig próbáltam rá megoldást találni. Ez talán nem is a végleges terv, mert a leadás óta tovább formálódott a gondolat bennem, és a barátnőmtől, barátoktól is kaptam még klassz ötleteket hozzá.
- Mióta vonzódsz az építéshez, az építészethez?
- Pécsett születtem, és ott is élek 25 éve. Jelenleg végzős építészhallgató vagyok a pécsi Pollackon. Mint nagyon sokan, gyerekként én is nagyon szerettem LEGO-zni, és valamiért mindig kis házakat készítettem. A másik komoly inspiráció a környékünkön folyó építkezések voltak. Nagyon szerettem figyelni, hogyan épül fel valami a semmiből. Minden egyes ilyen háznál, amely elkészült, pozitív érzés fogott el. Nagyjából tehát mindig is ezt szerettem volna csinálni.
- Kedveled a borokat is?
- Nagyon kedvelem a száraz vörösborokat. Főleg egy fűszeres vacsora után esik legjobban pár pohárral. A borral egyébként mindig szoros kapcsolatot ápoltam, 2000-ben a családunk is majdnem borászkodásra adta a fejét. Édesapám agrármérnök, nagymamám pedig kertészmérnök volt, úgyhogy a mezőgazdaság és a borászat közel állt hozzánk. A vállalkozásunk mégsem indult el, de az építészet mellett a borászat vonzott még igazán. Nem is inkább a szakma, hanem az életérzés fogott meg bennük. Valamilyen szinten szabad, kreatív életformát élhet, aki ebben az irányban képzeli el a jövőjét, ugyanakkor nagyon komoly felelősséget és lemondást igényel időszakonként.
A pályázat tehát lezárult, a győztest - aki 100 ezer Ft-ot és 6 főre szóló borkóstolót nyer a Zsirai Pincészetnél - majd csak a díjátadón nevezi meg a zsűri. A művek egy részét elárverezik, a befolyt összeget pedig jótékony célra ajánlják fel. Kíváncsian várjuk a végeredményt, melyet itt, a Borgőzben is hamarosan közzéteszünk!
Az interjúsorozat korábbi részei: