Akik élnek, azok délnek mennek - Borzsongató hétvége jön!

Ha áprilisban azt halljuk, hogy hétvégén kánikula közeleg, valahogy ösztönösen beáll a képzeletbeli iránytűnk dél felé. Le akarjuk rúgni a cipőt, fűszálat rágcsálva heverészni a napon, aztán persze valami jófélét enni, utána bort inni, este meg táncolni, mulatni, vagy éppen békésen szuszogva nagyon nagyot pihenni valahol a villányi lankák között. Másnap kicsit tekerni a bicajjal, vagy túrázni egyet, aztán jöhet megint a bor, a beszélgetések és a vidámság. Szóval: még több napfényt ide! Menjünk a hosszú hétvégén Villányba BorZsongani, esernyő helyett pedig vigyünk magunkkal naptejet! 

Fotók: www.borzsongas.hu

Szinyei Merse Pál mondta egykor Majális című képéről, hogy „nem akartam mást ábrázolni, mint amit az világosan kifejez: egy szép tavaszi napot, melyet a városból kirándult víg társaság élvez.” Nem akar mást az április 27-től május 1-ig tartó Villányi BorZsongás Fesztivál sem, amelynek programját a magam részéről alaposan átnéztem. Arra a felismerésre jutottam, hogy vagy készítek egy feszes forgatókönyvet, amelyet akkor sem írok felül, ha tüzes vassal kényszerítenek rá, vagy pedig lazán rábízom magam a sorsra, és hagyom, hogy csak úgy megtörténjenek velem a dolgok, már úgy értem, bizonyos határokon belül. Még nem tudom, melyik verzió lép életbe, de az biztos, hogy sok mindenhez lenne kedvem. Nem könnyíti meg a dolgomat, hogy 9 település 18 zsongó borudvara vár arra, hogy felfedezzem, de soha nagyobb panaszkodni valóm ne legyen! Pár program tehát a teljesség igénye nélkül, inkább azok, amelyeken első blikkre megakadt a szemem:

Szóval… Lehet majd Gasztro Kalandtúrázni Siklóson, A Borozóban, ahol a borok íz- és illatvilágához bonbonokat hangolnak. Kisjakabfalván, a Jackfall Bormanufaktúránál táncoktatás lesz Szalay Attila táncoktató vezetésével. Salsa, Samba, Cha Cha Cha, Tangó, és még sorolhatnám, közben a tüzes táncokhoz tüzes borokat kóstolhatunk. Villányban, Gere Tamás és Zsolt Pincészeténél extrém Grill Terasz, ahol hordódongán grilleznek halat és egyéb finomságokat, vendégként pedig az egykori Gerilla grilles Sági Szilárd érkezik. Este kerti party a pincészet kedvenc roma együttesével. A Janus Borháznál szőlőbejáró élmény-kóstoló, jelige: kockás pokróc, festői táj, finom borok. Bejárjuk a Janus szőlőt, 6 fajtánál megállunk, megnézzük, majd jól megkóstoljuk a borát, mellé borkorcsolyázunk is kicsit. Kisharsányban, a Vylyan Pincészetnél igazi majális hangulat: lazulás, piknikezés és sütkérezés a szőlőben, a fűben, vagy a teraszon, illetve Ede a levesben „könyvkóstoló”, amelynek keretében Cserna Szabó András és Fehér Béla olvasnak fel és főznek is könyvükből. Mindeközben ugyanitt Fláre Beás koncert.

  

És ha már könyv és irodalom: a Matias Borozóban Ízek és Gondolatok, avagy négyfogásos vacsora, hozzá Márai Sándor Füves Könyvéből tálalt gondolatok a Macskaköröm előadásában. Akik túrázni szeretnének, azoknak lesz bakancsos túra, orgona túra, pincejáró túra, Ördögszántotta túra, és még egy Simson túra is. Palkonyán részt vehetünk Major Judit keramikusművész workshopján, de lesz még egyéb kézműves foglalkozás is, valamint májusfa állítás, hordógurítás, grillező verseny, borásztalálkozó, és akkor még a zenei programokról nem is beszéltünk: műfaj szerint blues, jazz, rock’n’roll, komolyzene, népzene, cigányzene, könnyűzenei koncertek, magyar táncház, latin tánctábor, valamint  stand up comedy is.

Sor kerül a „The Best of Stifi” stifolder versenyre is, ahol megismerkedhetünk a fergeteges villányi szalámik büszke készítőivel. Kóstolhatunk, és a legjobbakra szavazhatunk is, mert a szakmai zsűri (Árpás László a sonkamester; Bíró Lajos Executive Chef, Bock Bisztró; Csíki Sándor gasztronómiai szakíró; Jókuti András gasztroblogger, Ruprecht László Executive Chef, valamint 6 fő a benevezett szalámik készítői közül) díján kívül a közönségdíj is kiosztásra kerül. És hogy mi az a stifolder? Hajdani változatában hurkának indult, mégis kolbásszá változott, és leginkább a hesseni „Ahle Worscht” (öreg kolbász) hazai változatának tűnik. Lényegében egy 45-55 mm vastag kolbász, de aki többet szeretne róla tudni, olvassa el a részletes szakirodalmat, hiszen nem kizárt, hogy nemsokára akár védett kulturális értékké is válhat.

Már csak pár nap tehát és itt van a Borzsongató nyár! A fenti felsorolás csupán töredéke mindannak, amit a hosszú hétvégén majd a Villányi borvidéken találunk, úgyhogy mindenki szemezgessen kedvére a programokból az esemény weboldalán, amit azért is érdemes megtenni, mert itt találhatjuk meg az árakat, az esetleges asztalfoglalásokhoz vagy túrákra való bejelentkezésekhez szükséges információkat, valamint a Zsongó buszjárat útvonalát és menetrendjét. Hétvégén tehát „inkább délre kéne menni, ott semmi nem annyira kemény”... (Kispál és a Borz: 0 óra 2 perc).

A BorZsongásban résztvevő települések és pincészetek:  

Csarnóta - Tenkes Csárda

Harkány - Dráva Hotel

Kisharsány - Vylyan Pincészet

Kisjakabfalva - Jackfall Bormanufaktúra

Palkonya - Hárságyi Pince

Siklós - A Borozó, Joó Pincészet, Szabó Pincészet

Túrony - Janus Borház

Villány - Crocus Gere Borhotel (Gere Attila Pincészete), Gere Tamás és Zsolt Pincészete, Polgár Pincészet, Bock Pince Panzió, Ottó Panzió és Pince, Matias Étterem és Borozó, Tiffán Ede és Zsolt Pincészete

Villánykövesd - Hotel Cabernet, Blum Pince Borozó

Fotók: www.borzsongas.hu

Lépjük át határainkat! – Különleges Bortavasz készülődik Dél-Burgenlandban

Nagy hírem van: nyugaton a (bor)helyzet már nem változatlan! Különleges Bortavasz készülődik ugyanis a nyugati határ közelében, 2012. május 5-én és 6-án. Minden túlzás nélkül ide merem írni a különleges jelzőt, hiszen nem egy szimpla „nyitott pince” rendezvényről beszélünk. A Weinidylle Südburgenland szervezésében valósul meg az az egész hétvégés program, ahol egyetlen jegy áráért cserébe 64 dél-burgenlandi pincét látogathatunk meg, pincénként 5 bort kóstolhatunk (ez akárhogy is számolom, összesen 320!), és ami a legfőbb, a pincék között közlekedő, 50 megállóhelyen megálló, valamint a Szombathelyről induló – és oda vissza is érkező – buszjáratot is korlátlanul és ingyenesen igénybe vehetjük. A borkóstolóval egybekötött sajtótájékoztatón a részleteket Harald Popofsits, Hans-Peter Neun, Walter Dulmovits, valamint Szabadfi Zoltán ismertette. Fontos részletek következnek, na meg a pincejáráshoz szükséges „túlélőcsomag” bemutatása sem marad ki!

Harald Popofsits, Szabadfi Zoltán, Walter Dulmovits, Hans-Peter Neun

Nem kevesebb a szándéka a dél-burgenlandi turisztikai szakembereknek és bortermelőknek, mint hogy a borvidéket - a Vas-hegy magyar oldalon fekvő részeivel együtt - úgymond Szombathely borvidékévé tegyék. Többek között ezért is a szép gesztus: az itthoni zéró tolerancia szabályozás miatt (Ausztriában engedett bizonyos mennyiségű alkohol fogyasztása, anélkül, hogy a jogsiért aggódnának) gondoltak a magyar oldalról felkerekedőkre is, ezért mindkét nap délelőtt 10 órakor, majd délután 13 órakor startol Szombathelyről, és érkezik a Bortavasz központjába, Csejkére (Eisenberg) egy-egy autóbusz. Megérkezve nincs más dolgunk, mint megvásárolni egynapos jegyünket (ár: 22 €), vagy két napos bérletünket (ár: 34 €). Cserébe kézhez kapjuk kis „túlélőcsomagunkat”, melyre a pincézés során nagy szükségünk lesz, és amely az alábbiakat tartalmazza:

Egyik kézben a menetrend, másikban a "túlélőcsomag" - Így kelünk majd útra!

- a buszhálózat ingyenes használata

- ingyenes borkóstoló (pincészetenként 5 különböző bor)

- egy borospohár (praktikus pohártartóval)

- Wein Guide a látogatható borászok és valamennyi kóstolható bor felsorolásával, jegyzetelési lehetőséggel

- a borvidék részletes térképe (bejelölve a pincészeteket, és az éttermeket is)

- a buszhálózat menetrendje

- 5 € értékű bón, mely 6 palack bor vásárlása esetén váltható be

- nyereményjátékban való részvétel (nyeremények: 2 fő részére szóló borhétvége Ausztriában, valamint borok).

A buszjárat térképét mutatja be Harald Popofsits

Ha ezt magunkhoz vettük, máris felkerekedhetünk, és bejárhatjuk a Rohonctól (Rechnitz) Csejkén (Eisenberg), Németlövőn (Deutsch-Schützen), Csatárhegyen (Csaterberg), a winteni hegyen (egykori Pinkatótfalu), Pinkakertesen (Gaas), Nagysároslakon (Moschendorf) át Ókörtvélyesig (Eltendorf) húzódó területen található 64 borászatot. Minderre bőven lesz idő, hiszen a rendezvény két napos, de a szervezők jó tanácsként arra is felhívták a figyelmet, hogy az eseményt jövőre is megrendezik, tehát nyugodtan hagyjon mindenki időt arra, hogy kényelmesen borozgatva, sétálva, bortraktorozva (mert ilyen szolgáltatás is lesz!), buszozva felfedezze a kis régiókat, pincéket, és azok kincseit. Fontos információ, hogy jegyet váltani Szombathelyen nem lehet, azt kizárólag majd csak Eisenbergbe érkezve tehetjük meg, illetve a továbbiakban bármelyik nyitott pincénél.

Praktikus dolog, hogy ha kedvünk szottyan bort vásárolni – akár beváltva a 6 palack vásárlása esetén felhasználható 5 eurós bónt – nem kell a palackokat magunkkal cipelni, azt az úgynevezett borszerviz szolgáltatás az 5 vinotéka egyikébe elszállítja, és onnan vihető el szerzeményünk hazaindulásunkkor. A palackárak várhatóan 5 és 25 € között mozognak majd, a pincéknél kóstolható mennyiség pedig boronként 1/16 liter, vagyis 0,62 dl. Nem áll meg a borvidéken az élet este sem, érdemes az ingyenes buszjárat egyik megállójánál, Bildeinben leszállni, ahol május 5-én este rendezik meg a forró hangulatúnak ígérkező 3. Közép-Európai Nemzetközi Rockabilly Fesztivált, ott lehet tehát folytatni a dél-burgenlandi kalandozást. Aki azonban elfárad, vagy inkább a Bortavasz második napjára készülne némi pihenéssel, hazatérhet az Eisenbergből 19:30-kor induló, Szombathelyre 20:10-kor érkező busszal.

Mi már előkóstoltunk - A sajtótájékoztató bora

Akik nem tudnak várni május 5-ig, azok már május 4-én, pénteken megkezdhetik a Dél-Burgenland boraival és konyhájával való ismerkedést. A németlövői (Deutsch-Schützen) Komm-Zentrumban rendezett „Wein-Trophy” borversennyel indul a hétvége, amikor is a legjobb Kékfrankosokat és Olaszrizlingeket mutatják majd be ünnepélyes keretek között, háromfogásos vacsora kíséretében, ahol megkóstolható valamennyi benevezett bor is. A részvételi díj 44 €/fő, a korlátozott létszám miatt szükséges az előzetes bejelentkezés: office@ratschen.at, +43 3365-200 82).

A fentiek alapján tehát nem kérdés, hogy a május 5-6-i hétvégén érdemes Ausztriába borfelfedezőútra indulni. Nem csak azért, mert Dél-Burgenland pincészeteit, borait sokan egyáltalán nem, vagy csak kevésbé ismerik, hanem mert a jövő tervei között szerepel, hogy a Vas-hegy területének magyar oldalon fekvő és a Soproni borvidékhez tartozó részét is integrálják a közös borturisztikai vérkeringésbe, egységes, összetartozó egészként kezelve a területet. Ebben a munkában számítanak a magyar borászok, szakemberek közreműködésére, de szükséges a borkedvelők, borturisták aktív részvétele is. A dél-burgenlandi borrégió 700 bortermelőjéből most 64, minőségi szempontok alapján kiválasztott pincészetet látogathatunk végig, nem kizárt tehát, hogy jó néhány gyöngyszemre akadunk majd a szőlősorok és pincenegyedek ölelésében! 

Részletek a Bortavasszal kapcsolatban, valamint a buszjárat térképe, menetrenddel. 

Fotók és szöveg: Nagy Zita - Borgőz

Második felszállás: Tizenkét Cabernet – VinCE 2012

„Kemény lesz!” – mondta a Villányi teraszon fényfürdőzve borszakíró ismerősöm, utalva az előttünk álló délutáni Steven Spurrier vezette Cabernet kurzusra. Közben poharában lazán meglögybölt egy villányi Cabernet Franc-t, amelyről egyébként magam is szerettem volna többet megtudni azon a kiemelten beharangozott Ha Villány, akkor Cabernet Franc! kurzuson, melyre sajnos helyhiány miatt már nem fértem be. Na jó, picit későn is akartam már oda beférni, így csak a partról nézhettem, ahogy a villányi hajó elment, miközben vitorlájába a Cabernet Franc fújta a szelet. Úgyhogy becsekkoltam egy másik, tíz „nagyvilági”, és két magyar Cabernet-ről szóló kurzusra.

Járatinformáció:

Check in: 13:30^PM

Pilóta: Steven Spurrier

Útvonal: Magyarország – Oroszország – Argentína – Bordeaux – Kalifornia – Olaszország – Új-Zéland – Spanyolország – Ausztrália – Chile – Dél-Afrika

Az utazás célja: Cabernet-kurzus

Check out: 15:00^PM

A nem kis koncentrációt igénylő vakkóstolást Steven Spurrier vezényelte le, pikk-pakk, nem sokat tétovázva. Tizenkét pohár, benne tizenkét ((pontosabban tizenegy, de erről majd később) tétel már elegendő ok a lányos zavarba jövetelre, és ha még hozzáadjuk, hogy Mr. Spurrier angol lordos udvariassággal, de kellő határozottsággal leszögezte, hogy mindezen bor végigkóstolására 45 perc áll rendelkezésre… Hát, nem most lesz az, hogy réveteg tekintettel átnézünk a poháron, a visszacsorgások alakzatán meditálunk, és közben megváltjuk a világot, de a mesterkurzus nem is ez a műfaj. Szóval első pohár kézbe, megnéz, beleszagol, kóstol, köp, Steven Spurrier rövid véleményt alkot, a mi dolgunk meg az, hogy mi is ezt tegyük, és értékeljük is a bort, mert hogy az első legszebb hatot majd nekünk kell kiválasztani/rangsorolni a tizenkettőből (tizenegyből). Aztán máris második, harmadik, negyedik tétel, egészen a tizenkettesig. Nincs megállás, bár néha elhangzik a kérdés, lassítsunk-e, de aztán mégsem lassítunk.

Steven Spurrier

Végigpörgetjük a tételeket, majd pár perc jut arra, hogy felállítsuk a saját sorrendünket, és leadjuk kiértékelésre, összesítésre. Mivel már előre áttanulmányoztam a VinCE weboldalán a kurzus borainak listáját, azt gondoltam, majd szépen eljátszadozom azzal, hogy kitaláljam, vajon az adott bor a világ mely tájáról származhat, és még abba a hitbe is beleringattam magam, hogy majd néhánynál biztosan jól el is találom. Ez a játék most kimaradt az életemből, de majd talán egyszer, valamikor, valahol. Fél órácskára magunkra maradtunk újra Stevennel, na meg a borokkal, így sor kerülhetett a nagy leleplezésre: melyik pohár tartalma melyik palackhoz tartozik. Újra átszaladtunk a tételeken, immár konkrétan megnevezve termőhelyet és pincészetet. Ennek fényében kíváncsiságból tizenkétszer (tizenegyszer) újra nézek, újra pörgetek, újra szagolok, újra kóstolok, újabb információkat jegyzetelek, és nagyon fáradok… De itt a vége, megérkezik az eredmény, kezdődik a sakkozás a palackokkal, melyik hányadik helyre került. Steven Spurrier is fáradt picit, először hátulról előre próbálkozik a sorrend közzétételével, majd miután a „hátulról a második a tizenegyes” és a „hátulról a harmadik a kettes” virágnyelv teljesen összezavar mindenkit, a „hátulról a negyedik az elölről negyedik” mondattal zárja rövidre a próbálkozást, majd mosolyogva int, hogy hagyjuk, és kezdi inkább elölről.

Semmi baj, a végső lista második nekifutásra megvan, az alábbiakban pedig közzé is tétetik. A 10-es sorszámú – utólag felfedve a Cape Mentelle 2006-os ausztrál Cabernet-Merlot – kimaradt az életemből, mivel nem jutott mindenki poharába. Az illatát érezhettem csak, mert miután Steven szembesült a problémával, annyit mondott: „Megkóstolom, és körbeadom!”, majd így is tett, pohara körbejárta a Mesterkurzus-termet, a közönség extrovertált tagjai még kóstoltak is belőle. A kurzus összbenyomása számomra az, hogy vagy én vagyok túl lassú, vagy Steven Spurrier nagyon gyors, de a Cabernet Mesterkurzus valahogy túlságosan pörgősre és kapkodósra sikerült, vérprofiknak biztosan meg sem kottyant, de egy kevésbé gyakorlott vagy éppen teljesen laikus érdeklődőnek bizony beüthetett a totális káosz, és támadhatott némi hiányérzete is. A borok nem voltak túlságosan kiemelkedők, kevés felejthetetlen tétellel találkoztam, de hát jó, ne legyünk elégedetlenek, a lényeg a tanuláson és a tapasztalatszerzésen volt ezúttal, nem az örömszerző borozáson, és ha így nézzük, a Cabernet-kurzus ezt a küldetését teljesítette is.

Végezetül szaladjunk végig a tizenkét boron, pár pillanat alatt, amolyan Steven Spurrier-módra, az ő néhány gondolatával fűszerezve a sort (a sorrend a végső, közönség által felállított rangsort mutatja, zárójelben feltüntetve az adott bor vakkóstolón szereplő sorszámát):

1. helyezett (6.): Stag’s Leap Cabernet Sauvignon Artemis 2007, Napa, Kalifornia, USA

90% Cabernet Sauvignon, 7% Merlot, 2% Syrah, 1% Petit Verdot, (14%)

Gyönyörű illatok, érett gyümölcsök, kávé, csokoládé. Elegáns, telt, kerek bor, mely érettsége mellett mégis friss érzetet ad. Spurrier szerint feminin bor, ott van benne a harmónia, a „kulcs”, amely nélkül hiába tetszik amúgy a bor, nem éri el a célját. Steven egy kis mentás báránysültet képzeleg hozzá… nekem sem lenne ellenemre.   

2. helyezett (9.): Torres Mas La Plana 2007, Spanyolország

100% Cabernet Sauvignon, (14,5%)

Már szín alapján is sűrű, telt, testes. Ízben könnyű málna és feketeribizli dzsem, sok érett tannin, édesfűszerek. A tölgy nem harsány, egyszerűen és határozottan csak ott van, nem lépett be az ajtón, csak a kilincsen pihenteti a kezét. Már most gyönyörű, de még 10-15 nagyon szép év áll előtte.

3. helyezett (7.): Mazzei Tenuta Belguardo 2007, Olaszország

90% Cabernet Sauvignon, 10% Cabernet Franc, (14%)

Szilvaszüret. Fűszeres, mély, kirobbanóan gyümölcsös, testes. Robusztus, érezhető a tölgyfa hatása. Spurrier véleménye szerint egy bor akkor jó, ha megmosolyogtatja az embert, ez az olasz macsó azonban ehhez talán túl vehemens és rámenős, és a kellő komplexitása sincs meg. Viszont fő erénye, hogy gazdag, és tiszta, mint a frissen hullott hó. Steven a bor érdessége miatt ételpárban nem finomkodna, csakis vörös húsokat vinne be hozzá a konyhába.

4. helyezett (5.): Sauska Siklós 7 Cuvée 2008, Magyarország

45% Cabernet Sauvignon, 34% Merlot, 21% Cabernet Franc, (15,5%)

Spurrier nem kedveli a magas alkoholtartalmú borokat, amelyekből nem lehet (vagy inkább nem tanácsos) elfogyasztani egy este alatt egy palackkal. Az alkohol tehát túlzott, pedig szép koncentráltságú, kifinomult bor. Aszalt szilvás jegy, kerekség, érezhető súllyal. A tanninok elegánsak, az aromákat édes fűszerek teszik izgalmassá, de a végére valahogy mégis elcsúszkál, hiányzik a mélysége, és a kifogástalan komplexitása. 

     

5. helyezett (1.): Malatinszky Kövesföld 2009, Magyarország

70% Cabernet Franc, 30% Cabernet Sauvignon, (14,5%)

Meggyes, fekete bogyós gyümölcsös illat, édes fűszerekkel. Szemtelenül fiatalos, a stílusa emiatt még kicsit „nyers”, sok tanninnal, ennek ellenére kiegyensúlyozott alkat.

6. helyezett (3.): Nicolas Catena Cabernet Sauvignon 2008, Argentína

100% Cabernet Sauvignon, (13,5%)

Illatban kicsit zárkózott, ízben sima, érett, tölgyes jegyekkel, komplexitással, de mégsem jön a non plus ultra-érzés. 10 év áll még előtte, hogy megmutassa rejtegetett jegyeit - ha vannak. Friss infó Argentínából: állítólag a Malbec és Cabernet Sauvignon házasítás mindig tangóra csábít. Nem tudom valóban így van-e, mindenesetre tényleg jól hangzik.

7. helyezett (4.): Chateau de Pez, Saint-Estéphe 2007, Bordeaux, Franciaország

60% Merlot, 35% Cabernet Sauvignon, 5% Cabernet Franc, (13%)

Mély színek, illatban gyümölcsös, érett jegyek. Friss, egyenes gerincű, szép bor, jól kiegyensúlyozott, negyedikként kóstolva azonban máris tudunk viszonyítani: intenzitásban nem vetekszik az 1-es Malatinszky, a 2-es orosz Myskhako Grand Reserve, és a 3-as argentin Nicolas Catena Cabernet Sauvignon-nal.

8. helyezett (8.): Te Mata Coleraine 2007, Új-Zéland

52% Cabernet Sauvignon, 14% Cabernet Franc, 34% Merlot, (14%)

Új-Zéland leghűvösebb régiójából érkezett. Fűszeres, borsos. Nyers, inkább a tannin dominál. Jól felépített bor lenne, bizonyítani akar, de van benne némi merevség. Ahogy Steven viccesen jellemzi: „mintha azt mondaná: figyelj, jó vagyok, várjál még egy kicsit!”

9. helyezett (12.): Rustenberg Peter Barlow 2007, Dél-Afrika

100% Cabernet Sauvignon, (14,01%)

22 éves tőkék termése. Nagyon, mondhatni túlzottan fűszeres. Spurrier már a vakkóstoláskor megállapította: „Ez semmiképpen nem lehet francia.” 20 éves pályafutást jósol a bornak, tekintve hogy nagyon szép a savszerkezete.

10. helyezett (2.): Myskhako Grand Reserve Cabernet Sauvignon 2008, Oroszország

100% Cabernet Sauvignon, (12,5%)

Egy Cabernet Sauvignon a Fekete-tenger melletti Krasznodar régióból. Spurrier szerint könnyebben megközelíthető, nem agresszív Cabernet Sauvignon. Friss, tölgyfás, kevésbé koncentrált, természetesen gazdag, de valahogy mégsem lett kedvenc.

11. helyezett (11.): Montes Alpha Cabernet Sauvignon 2007, Chile

90% Cabernet Sauvignon, 10% Merlot, (14,5%)

Illatban eukaliptusz, mentol, csupa hűsítő aroma, ami az amúgy is inkább „hideg” jellegű bort még ridegebbé teszi. Mindezek mellé valahonnan még édesség is beköszön, így végképp összekuszálódnak a szálak. Könnyen csúszik, de sajnos annál gyorsabban felejthető is.

12. helyezett (10.): Cape Mentelle Cabernet-Merlot 2006, Ausztrália (14%)

Hiába a vágy, ha az nem találkozik a valósággal… Nem jutott ugyanis a poharamba belőle. Csak az illatát szippanthattam be távozóban…

Kettőezertizenkettőáprilisegy - Tavaszi piknik Luka Enikőnél

Hiába vadul üvöltő szelek és időnként mérgesen fújtatva átvonuló sötét fellegek, a tavasz mégis szelíden kopogtat az ajtón, kecses kis kezével lenyomja a kilincset, és lágyan röppenő hajtincseit kacéran hátravetve hív minket... Ezúttal Fertőrákos felé, Luka Enikőhöz. Kinyitott ugyanis a pinceterasz, Enikőnél a piknik hétvége a bor, a kerámia, és a húsvét jegyében telik. Nem kell foglalkozni a meteorológusok hidegfrontos dörgedelmeivel, sőt, még azzal a néhány szállingózó, múltba révedő hópehellyel sem, amelyek a Fertő-tó fölött kétségbeesve cikáznak a levegőben valami elveszett időt keresgélve most, kettőezertizenkettő április elsején. Aláhullnak, a virágzó fák karjaiba zuhannak, majd felolvadnak ölelésükben. A tavon pedig már ott fehérlik az első, messziről könnyű tollpihének látszó vitorlás.

Fotók: Nagy Zita - Borgőz

 

Enikőhöz érkezve nem csak a kandallóban pattogó tűz melegít át minket… Az érezhető harmónia is. Finom, lágy lilák a dekorációban, kint a teraszon, és bent a kóstolóteremben egyaránt. A lila maga a mértékletesség, valamint az egyensúly a föld és ég, az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között… A hajnali és az esti ég színe. Intelligenciát, tudást, alázatosságot, igazságot, nosztalgiát, és várakozást jelent. Mindez körüllengi a házat, a teraszt, bekúszik a pincébe, de még talán a hordókba is, hogy a borok sejtelmes kincseivé váljon. Olyan kincsekké, amelyeket nem feltétlenül tudunk azonnal megfejteni. Amelyek megértéséhez megadva magunkat mégis be kell húzódni a teraszon nyugtalanul pakolgató szél elől a kandalló mellé, magára hagyva a telet pár perces dühkitöréseivel. Belül úgyis készülődő tavasz van.

Közben bort kell kortyolgatni… például a nehéz, 2010-es évjáratban született, és annak ellenére - vagy éppen csak azért is - makacsul széppé vált borokat. Izgalmasan fűszeres, könnyed Zweigeltet, gazdag és elegáns Kékfrankost, zamatos, élénk, füstös Pinot Noir-t – a „herceghez” kihagyhatatlan a Cambozola sajt és az eperlekvár! - majd jöhet a tündöklő, doromboló, de időnként mégis cserfesen odamondogató Merlot, és aztán persze a Szívhez közel… Utóbbit semmiképpen nem érdemes kihagyni, mert mikor utána az üres poháron nézel át, valóban egy vonalba kerül a szíved és az agyad. A végére egy tetőtől talpig nett, kiegyensúlyozott és lehengerlő stílusú Cabernet Sauvignon, de ő már a csupanyár 2009-ből.

Közben Enikő szépséges, mosolygó szemű édesanyja a kerámiákkal foglalatoskodik. Fertőrákos Fő utcájáról, a „Kemence utca” nevű tájházból érkeztek ide Neuwirth Kinga kerámiái. Enikő lelkében ugyanis megszületett a vágy: örüljenek együtt a természetnek, a kézműveseknek, termelőknek mindazokkal, akik körülveszik őket, és akiknek ugyanannyira fontos az, amit készítenek, mint nekik. A Fertő-tó fölött kisüt a nap, elköszönünk. A terasz virágládáiba frissen ültetett lilák kacagva bólintanak utánunk. Bár ott lapul a bringa az autóban, most mégis inkább séta a bicikliúton a Mörbisch-i határátkelő felé. Jobbra, a tó felé lefutó lankákon barátságos kecskék és vigyorgó mangalica malackák szaladgálnak, a háttérben a nap néha narancssárgára festi a hosszan nyújtózó nádasokat. Harsány sárga és bájos rózsaszín virágok ücsörögnek lábat lógatva a fákon és a bokrok ágain nem törődve a vad szél támadásaival. Valahogy egyszerre nyugodt és egyszerre nyugtalanító állapot. Távolban a kikötő. Már csak meg kell érkezni… Ahogy a tavasz is teszi újra, kettőezertizenkettőben.

 „Mindentől messze, a szívhez közel

Csinálj csodát, én meg elhiszem

Hogy kell egy rendszer, ami nem mozog

És megígérte Anyu is, hogy megkapod

Mert a karod csak egy holt ág, vágd el és szaladj

Egy vonalban vannak most a szíved meg az agyad

Húsrágó, hídverő, ne sírj a versen

Én idáig jöttem, most dolgozzon a lelkem.”

(Lovasi András)

 

 

 

További fotók a facebookon...