Nagy Zita - Borgőz
És bizony a Sauvignon Blanc is jól áll a nyárnak! Miért is? Mert felbontás után szinte kizuhan a palackból a bodza, az egres és a frissen nyírt fű illata, ráadásul imádják a kagylók, a rákok és a halak, no meg a nyári kerti- és fűszernövények is. Már a tőkén érdemes megismerkedni "őzamatosságával" aki azonban – nyár ide, nyár oda – mégis inkább a hűvösebb klímához ragaszkodik, valódi énje ott bontakozik ki igazán.
A borvilágban az utóbbi évek nagy sikertörténetei közé tartozik a Sauvignon Blanc világfajta úttörése, mely történet legváratlanabb fejezetét Új-Zéland írta. Hazánkban is felemelt fejjel masírozott be a borpalettára, és szerencsére lassan levetkőzi a „női bor”, illetve a „trendi-” vagy „partybor” sztereotípiákat. Bár nincs annyiféle stílusa, illetve akkora fejlődési potenciálja, mint például a szintén hatalmas sikereket elért Chardonnay fajtának, de talán éppen egyértelműsége, letisztultsága és egyszerűsége adja báját és értékét, illetve keltette fel világszerte a borkedvelők érdeklődését.
És bizony a Sauvignon Blanc is jól áll a nyárnak! Miért is? Mert felbontás után szinte kizuhan a palackból a bodza, az egres és a frissen nyírt fű illata, ráadásul imádják a kagylók, a rákok és a halak, no meg a nyári kerti- és fűszernövények is. Már a tőkén érdemes megismerkedni "őzamatosságával" aki azonban – nyár ide, nyár oda – mégis inkább a hűvösebb klímához ragaszkodik, valódi énje ott bontakozik ki igazán.
A borvilágban az utóbbi évek nagy sikertörténetei közé tartozik a Sauvignon Blanc világfajta úttörése, mely történet legváratlanabb fejezetét Új-Zéland írta. Hazánkban is felemelt fejjel masírozott be a borpalettára, és szerencsére lassan levetkőzi a „női bor”, illetve a „trendi-” vagy „partybor” sztereotípiákat. Bár nincs annyiféle stílusa, illetve akkora fejlődési potenciálja, mint például a szintén hatalmas sikereket elért Chardonnay fajtának, de talán éppen egyértelműsége, letisztultsága és egyszerűsége adja báját és értékét, illetve keltette fel világszerte a borkedvelők érdeklődését.
Francia bekezdés
A fajta Franciaországból indult világhódító útjára, és ma is ott találhatók – Új-Zéland, illetve egy-két fontosabb Sauvignon Blanc termelő ország (Dél-Afrika, Kalifornia, Chile) mellett – a legjelentősebb ültetvények. Kifejezetten jól érzi magát a Loire két oldalának hűvösében, Sancerre és Pouilly-Fumé vidékén, ahol gondosan őrzik a Sauvignon Blanc készítésének évszázados hagyományait és a borok egyedi stílusát. Letisztult, klasszikus és elegáns borok születnek itt, melyekben a magas savtartalom mellett nincs harsogó és erőltetett tropikus gyümölcstobzódás, egyszerűen és harmonikusan jelentkezik a vegetális aroma, időnként némi diszkrét ásványossággal, vagy izgalmas füstös jeggyel kiegészülve.
A másik francia borvidéken, Bordeaux-ban nem hagyják csak úgy magára a fajtát, házasítva kerül palackba, méghozzá Semillon hozzáadásával. Az egyedülállóként ugyan gyümölcsös, de fáradékony, érlelésre alkalmatlan Sauvignon Blanc-ba a frigy során a Semillon belead némi testet és lelket is (előbújnak, erősödnek a citrusos-gyümölcsös aromák, frissülnek a savak).
A Sauvignon Blanc magas savtartalma édes borok készítése során is hasznos, így például a szintén franciaországi Sauternes-ben Semillon-nal házasítva születnek édes borok, melyekben a Sauvignon Blanc élénk sava megfelelően ellensúlyozza a magas maradékcukrot.
Mint a vulkán… - Új-zélandi kitörés
A Sauvignon Blanc igazi felemelkedése Új-Zéland legnagyobb és legelismertebb borvidékén, Marlborough régióban következett be. Az első ígéretes új-zélandi Sauvignon Blanc-ok a hetvenes évek végén kerültek piacra, és mindössze három évtizeddel később, 2009-ben, már a teljes, 285.000 tonnás új-zélandi szőlőtermés 62%-át ez a fajta tette ki. Elterjedését mi sem szemlélteti jobban, mint a termőterületek ugrásszerű növekedése: míg 2003-ban 4.516 hektáron termett Sauvignon Blanc Új-Zélandon, ez a mennyiség az idei évben már 16.910 hektárra növekedett.
Az itt készített borok nagy része a hűvös klímának köszönhetően magas savtartalommal, intenzív, vegetális aromákkal rendelkezik, melyekbe már keveredik némi trópusi gyümölcs, illetve érett barack, alma, és körte is. Az érettebb gyümölcsaromák a két alkalommal történő szüret során leszedett alapanyagnak köszönhetően kerülnek palackba: a korábbi szüretből élénk, üde savakat, valamint vegetális-herbális aromákat, a későbbi szüretből pedig markánsabb gyümölcsízeket nyernek a borászok.
A Sauvignon Blanc igazi felemelkedése Új-Zéland legnagyobb és legelismertebb borvidékén, Marlborough régióban következett be. Az első ígéretes új-zélandi Sauvignon Blanc-ok a hetvenes évek végén kerültek piacra, és mindössze három évtizeddel később, 2009-ben, már a teljes, 285.000 tonnás új-zélandi szőlőtermés 62%-át ez a fajta tette ki. Elterjedését mi sem szemlélteti jobban, mint a termőterületek ugrásszerű növekedése: míg 2003-ban 4.516 hektáron termett Sauvignon Blanc Új-Zélandon, ez a mennyiség az idei évben már 16.910 hektárra növekedett.
Az itt készített borok nagy része a hűvös klímának köszönhetően magas savtartalommal, intenzív, vegetális aromákkal rendelkezik, melyekbe már keveredik némi trópusi gyümölcs, illetve érett barack, alma, és körte is. Az érettebb gyümölcsaromák a két alkalommal történő szüret során leszedett alapanyagnak köszönhetően kerülnek palackba: a korábbi szüretből élénk, üde savakat, valamint vegetális-herbális aromákat, a későbbi szüretből pedig markánsabb gyümölcsízeket nyernek a borászok.
Hazai tájakon
A fajta állami elismerésére Magyarországon 1982-ben került sor, telepítése is ekkor kezdődött meg. Leginkább a meszes, löszös talajokon érzi jól magát, és a hűvösebb klímát kedveli, ezért elsősorban az Etyek-Budai, illetve az Neszmélyi borvidéken találkozhatunk igazán szép Sauvignon Blanc borokkal. Néhány, Balaton melletti melegebb termőhelyen is figyelemreméltó tételek születnek, de a fajtát Tokaj-hegyalja és Somló kivételével valamennyi borvidékünkön termesztik, összesen kb. 560 hektáron.
Hazánkban bora leginkább „fajtatisztán” kerül palackba, általában reduktív száraz fehérborként. Néhány borász tölgyfahordós erjesztést, illetve érlelést is alkalmaz, akár igazi kézműves remekekkel, elegáns, egyedi stílusú Sauvignon Blanc-okkal is találkozhatunk, melyek nem a tipikus, kifejezetten vegetális vonalat képviselik, hanem változatosabb és gazdagabb aromavilággal rendelkeznek, de túl hosszú eltarthatóság így sem várható el a fajtától.
… már ha a szőlőmunkát végző különös figyelemmel jár el, ugyanis előfordulhat, hogy a növény olyannyira vágyik a növekedésre, hogy ebbéli igyekezetében „elfelejti” tisztességesen megérlelni gyümölcsét, és csak gazdag lombozatát gyarapítja. Kifejezetten zöldmunka-igényes tehát a fajta, mindemellett fekvésre és kitettségre is kényes, nem mindenhol ereszt szívesen gyökeret. Talajban nem válogatós, de szereti, ha mésztartalmú, lazább talajú területeken lakhat. Ha már megtalálta a helyét, tőkéje erős növekedésű, levele kerekded, ötkaréjú. Fürtjei kicsik és tömöttek, bogyói gömbölydedek, zöldessárgák, lédúsak. Mérsékelten tűri a fagyot, a szárazsággal és a rothadással szemben azonban ellenálló. Szeptember közepén érik, a borászok azonban e fajta tekintetében is elsősorban a megfelelő érettségi állapotra figyelnek, vagyis előfordul, hogy a savak megőrzése érdekében időnként még teljes érése előtt leszüretelik.
Sava–bor(s)a
Bora leginkább könnyű, intenzív illatú, zamatos, friss, ropogós és élénk savvilágú. A klasszikus, karcsú és törékeny Sauvignon Blanc jellegzetes aromája az egres, a bodza, a vágott fű, a széna, illetve a csalán, zöldgyümölcsös, citrusos aromákkal kiegészülve. A testesebb – tölgyben érlelt változatok - már seprős, lágy, vajas-krémes aromákkal is rendelkeznek, ezáltal kevésbé harsányak. Melegebb éghajlaton elveszíti a fajta növényes-gyógynövényes, valamint zöldgyümölcsös jellegét és üde savasságát. Ekkor a kevésbé intenzív vegetális jegyek mellett esetleg mazsola, fehérbors, méz, nyári körte, nektarin, trópusi gyümölcsök jelentkezhetnek. Általában zöldesarany, illetve szalmasárga szín jellemzi, halványzöldes reflexekkel. Palackban jól fejlődik, de túl hosszú érlelésre alkalmatlan, fiatalon fogyasztandó.
A Sauvignon Blanc-ról sokan azt gondolják, hogy mivel túlzottan karakteres ízvilágú bor, nehéz ételpárt választani hozzá. Holott pontosan az ellenkezője igaz: hosszú azon ételek sora, amelyek még inkább felpezsdítik, életre keltik, kiemelik jellegzetes aromáit.
A Sauvignon Blanc „spárgaborként” él a köztudatban, és tény, hogy remek kísérője ennek a zöldségnek, de kár lenne ennyire beskatulyázni. Ha mégis egyszerűsíteni akarjuk a dolgokat, szinte minden jöhet, ami zöld és/vagy fehér. Tehát válogatás nélkül a vegetáriánus ételek, a friss kecskesajtok, a zöldség-krémlevesek, főzelékek (brokkoli, spárga, zöldborsó), a tengeri halak, rákok, kagylók, és egyéb herkentyűk, a natúr sütéssel, vagy friss zöldfűszerekkel (pl. rozmaring) elkészített szárnyasok, a mentával, kaporral, kakukkfűvel pikánsra kevert szószok, a spenótos vagy pestós penne, a saláták végtelen sora, de még desszertek is, mint például a bodzaöntettel bőkezűen meglocsolt citromsorbet.
Egyszerűség, gyorsaság, könnyen érthetőség, azonnali élvezhetőség - kár tagadni, a bordivatban is - már ha létezik ilyen egyáltalán – sajnos egyre inkább ezek a szempontok az irányadók, és a Sauvignon Blanc hirtelen jött sikeréhez talán ez is hozzájárult. De mindig vannak, akik szembemennek a divattal, még e fajta kapcsán is, mert ahogy azt Légli Ottó balatonboglári borász fahordóban erjedt és érlelt Sauvignon Blanc tételével kapcsolatban megfogalmazta: "Ez a bor nem első blikkre akar hódítani, hanem összbenyomásra." A mai divattal ellentétben tehát mindig hagyjunk időt és energiát a részletek kibontakozására és felfedezésére, tudjunk – és merjünk is – alaposan megismerni.
Fotók és teljes cikk a Borászportál online bormagazinban is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése