És nem csak ott jártam, de vissza is jöttem onnan. Ez ugyebár már önmagában ok arra, hogy végre írjak is a Franciaországban átélt élményekről. Öt napot tölthettem el a Loire partján fekvő Saint Florent le Vieil városkában – amely egyébként Tihany testvérvárosa – kedves és segítőkész francia családok vendégszeretetét élvezve. Természetesen látogatást tehettem egy lepárlóban és néhány borászatban (köztük egy bioborászatban) is, megismerhettem a helyi gasztronómiát – ami fontos, hogy nem „steril” éttermi körülmények között, hanem a családok asztalainál, saját főztjükön keresztül -, betekinthettem mindennapjaikba, és annak a kis családi gazdaságnak a működésébe is, ahol egy hétig laktunk, és ahol minden reggel saját termesztésű és készítésű almalé, házi tojás, birsalmalekvár, őszibarack-és almapüré, zöldségek, gyümölcsök kerültek az asztalra. Életemben először ebédelhettem egy barlangban, azaz egy úgynevezett troglodyta étteremben Louresse-Rochemenier-ben, egy kis, eldugott városka, St Lambert du Lattay pedig egy igazán izgalmas Bor és Szőlő Múzeumot működtet. Itt várt rám egy 1887-es Coteaux du Layon is, persze sajnos csak egy rideg üvegfallal elválasztva „szemezhettünk”. Brissac-ban több Loire-menti pince borát kóstolgatva ismerkedhettem meg az Anjou Village borokkal, és még folytathatnám az élmények felsorolását… hamarosan folytatom is, a sorozat első része reményeim szerint nemsokára olvasható lesz!
A Loire Saint Florent le Vieil-nél |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése