Néha kell egy kis változatosság... Így a mostani poszt nem borról szól majd - bár továbbra is tartom azt a véleményemet, miszerint a kávé zamatai, aromái legalább annyira varázslatosak és összetettek, mint egy szép felépítésű boré, és ahogy a bor, úgy a kávé kultúrája is rendkívül izgalmas és különleges. A változatosság ezúttal abban is megnyilvánul, hogy a mostani poszt kivételesen nem az én "tollamból" született, hanem vendégszerzőnk szemüvegén át pillanthatunk be egy kicsit a múlt hétvégén a Corinthia Hotelben megrendezett KávéBár Bazár eseményre. Lássuk csak...
Mi is az a Kopi Luwak?
szerző: Hegedűs Géza
A címben szereplő kérdéssel a fejemben indultam a Corinthia Hotelben február 23-24-én megrendezett KávéBár Bazár bemutatójára. Maga a helyszín jó választás volt, a hotel patinás, amely jól illik a minőségi kávék és párlatok bemutatásához. Hogy mi is az a Kopi Luwak, és miért erre gondoltam induláskor? Nos, erre majd egy kicsit később térek vissza.
Az ember sokfélét képzel egy ilyen eseményről, főleg, ha még nem járt hasonlón. Az én vízióm egy olyan hely volt, ahol kötényes baristák sertepertélnek, a helyiségben tömény pörköltkávéillat úszik, és a közönség az elfogyasztott kellemesen üdítő főzettől hiperaktívan közlekedik fel s alá... A valóság mást hozott.
Esős szombati napon, délidőben érkeztem feltűnően csinos és kedves kísérőmmel. Mivel felkészültem az eseményből az internet segítségével, tudtam, hogy milyen italokkal fogok találkozni, és már képzelegtem is: átfagyott kezeimet majd egy jó meleg kávéval, bensőmet pedig egy illatos konyakkal (írd helyesen: cognac) állítom vissza a kellemes hőfokig. A bejáratnál máris szétzilálták eme álmomat, ugyanis a belépést követően jeges gyümölcsfrappéval fogadtak... brrr... de finom volt!
Aztán... két tér, két érzésvilág. Az első helyiségben cognac, pálinka volt a fő vonal, ehhez társultak az édesipari forgalmazók, és a "nemzetközi" konyha képviselői. Az elrendezés vegyes, az érzés is. A kínáló pultoknál sorban: panírozott csirke alkatrészek (Gustonette), a következőnél főzéstudományt nem igénylő "finom boxok" (de végül is nem főzőshow-n vagyok - PasiaWok), majd olasz sonkafinomságok, később olasz fagylaltalapok különféle gyümölcsszószokkal (CoolCoffeBar). Joghurt, panna cotta, és az isteni bombardino. Összegezve az első tér hangulatát, egy kicsit "BNV feeling" volt érezhető, elegáns környezetben.
A második térbe lépve kávémárkák logói, klasszikus kávéfőző gépek, mögöttük képzett kávéértők álltak. Itt már megkaptam azt, amiért odamentem. Jött a kávéillat, kóstolásoknál a különféle karakterek, enyhe gyümölcsösség, csoki hatás... Az érkezésemben volt tudatosság, ugyanis a délben rendezendő török kávé készítés programja volt ebben irányadó. Az első térben rendezett bemutatón sajnos az előadó halk volt, a hangosítás hasonlóképp, és az érdeklődők gyűrűje miatt nem sikerült olyan közel férkőzni, hogy tisztán hallhassam mire is kellene odafigyelni ezen kávéital elkészítésénél. Egy órakor barista verseny indult a második térben. A műsor érdekes volt, legfőképp nekem, hiszen nálam a kotyogós kávékészítés a "non plus ultra". Itt azért egy "pár" szinttel magasabban volt a színvonal. Nem sokkal később elbúcsúztam az előadásoktól, a sürgő-forgó hostessek világától, a baristáktól, és a panna-tól. Pedig utóbbit igencsak kedvelem.És akkor mi is az a Kopi Luwak? Aki látta a Bakancslista című filmet, az már tudja, aki nem, annak elmesélem. Ez egy olyan különleges kávéfajta, amelyet a cibetmacska ürülékéből készítenek, speciális eljárással. Ennek a kávénak fél kilója 600 dollár. Bővebbet a wikipedia-n lehet megtudni róla. Azt hittem, ezen az eseményen majd bemutatnak belőle. Nos ez nem volt, de volt sok más... Kávék, illatok, kíváncsi emberek, akik a rendezvényen betekintést nyerhettek a kávézás elegánsabb szféráiba. Profi baristák, koktélkeverők, csinos hostessek, finom ételek és illatos párlatok.
Köszönet a részvételi lehetőségért Nagy Zitának.
Fotók az eseményről a facebook-on az ursha jóvoltából.
